1986. április 26-án két robbanás rázta eg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát. A baleset következtében az erőműben lévő radioaktív anyag a levegőbe jutott. Ennek nagy része nem csak Ukrajna nagy részét, de Oroszország és Fehéroroszország sok több területét is beborította, de a szennyezés egészen Nyugat-Európáig elhatolt. Április 28-án a svéd monitoring-állomások a radioaktivitás jelentős növekedését, a normális értékek negyvenszeresét mérték a légkörben.
A hibát a legtöbb kutatás szerint emberi mulasztás okozta. Az erőmű tervezésénél valószínűleg több hibát is elkövettek, ráadásul a személyzet jelentős részét nem egy ilyen típusú atomreaktor üzemeltetéséhez képezték ki. A végzetes napokban a reaktorban egy kísérlet zajlott, amelynek során lekapcsolták a biztonsági rendszerek egy részét is. Így fordulhatott elő, hogy egy olyan reakció indult be az erőműben, amelyet már nem lehetett megállítani.
Hogy a katasztrófa pontosan hány ember életét követelte, a mai napig nem tudni. Vannak, akik közvetlenül robbanás miatt haltak meg, mások a radioaktív sugárzáshoz köthető betegségekben, például rákban – de ezekben az esetekben nagyon nehéz megmondani, vajon milyen mértékig felelős a csernobili katasztrófa a kialakult betegségekért. Az ENSZ 2006-ban készített egy átfogó tanulmányt arról, hogy kik lehetnek a katasztrófa áldozatai. E szerint a tanulmány szerint közvetlenül a robbanásban 50 ember veszítette életét azonnal, a WHO szerint pedig további 9 ezren haltak meg sugárzás következtében.
Mi történhetett az erőműben?
Az atomerőmű-katasztrófában a kutatások szerint több emberi és tervezési hiba is közrejátszott. Az üzemben dolgozó mérnököket valószínűleg nem értesítették néhány tervezői hiányosságról - például arról sem, hogy a reaktor körüli szabályozó rudak nem működnek teljesen egyenletesen, a leeresztéskor nem, hogy lassítják, de az első pillanatban éppen hogy gyorsítják a reakciót.
Sok dolgozónak nem volt előzetes tapasztalata ekkora reaktor üzemeltetésében sem, ráadásul a tragédia idején éppen közeledett a húsvét. A 4-es blokkot karbantartásra szerették volna leállítani ezzel kapcsolatban a személyzet pedig úgy döntött egy kísérletet végez. Azt szerették volna bizonyítani, hogy a reaktor egy esetleges üzemzavar esetén képes arra is áramot termelni, hogy a saját biztonsági rendszerét ellássa.
Amikor megkezdték a reaktorblokk leállítását, az erőmű egy üzenetet kapott, hogy a hétvége miatt növekszik a lakosság energiafogyasztása, így halasszák el a tervezett szünetet. A műveletet csak egy nappal később lehetett folytatni. A kimerült személyzet újból megpróbálta leállítani a reaktort és elvégezni a kísérletet - amelyhez deaktiválták a biztonsági rendszer egy részét is.
A kísérlet során azonban - részben a tervezési hibák miatt - nem várt fordulat állt be. Mivel a rendszerek nem voltak aktívak, a hibát nem sikerült idejében elhárítani. A reaktorblokkot végül két robbanás rázta meg.
Egy mostani kép, amiben látszik, hogy a természet "érintetlen", legalábbis öngyógyító:
