Az Úr 2014. évének október havának 24. napján a megújult nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnok (vagy ahogyan sokan ismerik: BuSzaCsa) egy rendkívüli könnyűzenei csemegével kedveskedett a rockzenét szerető publikumnak.

Az est folyamán fellépett a Radar, az Ossian és a Kárpátia zenekar.
Ugyan már hosszú évek óta megszokott tradíció, hogy a trió fellép városunkban, most ez az esős pénteki nap mégis különleges volt.

A kapunyitást követően nem sokkal a húrokba csapott a kisvárdai illetőségű Radar zenekar. A csapat idén ünnepli 10. születésnapját, és télre időzítették a 3. nagylemezük megjelenését, (amiből kaptunk némi ízelítőt) így még inkább különleges volt a fellépésük. A zenekar nagyon jó formában zenélt az este folyamán, sütött róluk a magabiztosság, a frontember Maku pedig hozta a szokásos hangulatot magával, ami hamar átragadt a közönségre, bemelegítve az utánuk következő nagyágyúra a sokak által vár Ossian-ra.

A rövid Intró után megszólalt a Rock katonái című klasszikus dal, és ezzel lefektettek egy nagyon jó alapot az elkövetkezendő egy órára. Egymás után sorakoztak a jobbnál-jobb Ossian dalok, felváltva a régebbi illetve az új lemezekről. A frontember Paksi Endre a rá jellemző kedvességgel üdvözölte a nyíregyházi rockzenét szerető publikumot, és az est folyamán többször megköszönte, hogy annyian összejöttek.

A koncert felénél a zenekar tartott egy kisebb pihenőt, ez idő alatt hallhattunk egy fergeteges dobszólót a mindössze 24 éves ifjú titántól, Kálozi Gergőtől. Sokakban ellenérzést váltott ki, mikor a csapatba került, fiatal kora miatt, de maximálisan megállja a helyét a dobok mögött, méltó utódja Hornyák Péternek.

A dobszóló után belecsaptak a Miénk a pálya című nótába, ami forgószélként söpört végig a sportcsarnok közönségén, és az utána következő Éjféli lány dalban kicsit pihenhetett végre a közönség is. Utolsó dalként az Ezredszer című nóta csendült fel, sokak örömére.

A közönség úgy gondolta, hogy beleférne még 1-2 dal, így a zenekar eleget tett a kérésnek, és  a kihagyhatatlan Rocker vagyok, és a záró tétel, a Mire megvirrad után csapzottan levonultak a színpadról, jó éjszakát és további jó szórakozást kívánva a rajongóknak.
Rövid szünet, és színpadi átszerelés után minden bevezető nélkül a Kárpátok zengjetek című nótával megkezdte bő másfél órás műsorát a Kárpátia zenekar.

A programban helyett kapott jó pár olyan régi dal, amit a zenekar hosszú évek óta nem adott elő élőben, ami még különlegessé tette az éjszakát.
Megszólaltak a személyes kedvenceim, a Tábori posta és a Veterán című nóták, amik üde színfoltjai voltak a repertoárnak. A Veterán után olyan momentum következett, amire senki nem számított...
Egy fiatalt felhívtak a színpadra, aki ott a zenekar és a közönség előtt megkérte a kedvese kezét. Hihetetlen és nem hétköznapi élménnyel gazdagodtunk.
A lánykérés után a zenekar folytatta a koncertet a Huszár című dallal, ami után a nem rég megjelent új album egyik sikerdala, az Örökségem követte. Nem ismertem korábban a dalt, de nagyon tetszett.
A műsor hátralévő részében a klasszikus nóták szólaltak meg, amik kihagyhatatlanok egy Kárpátia koncertről (Pálinka, Felvidéki induló, Ugye gondolsz néha rám, Magyarnak születtem). A koncertet a Himnusszal, és a Székely Himnusszal zárta az együttes, ami már hosszú évek óta megszokott dolog a Kárpátia fellépésein.
Összességében egy nagyon feszes tempójú rockfesztiválon vagyunk túl, ahol mindhárom fellépő zenekar kitett magáért, és maximálisan kiszolgálta a nyíregyházi rajongókat. Köszönjük a felejthetetlen estét, és jövőre is visszavárjuk a zenekarokat!