Mennyi, de mennyi magyar szólás és közmondás akad, amelyet ma már egyáltalán nem használunk, vagy csak nagyon ritkán. És ezek között mennyi lehet, amelynek a jelentését sem ismerjük... A régi, szinte sosem hallott szólásokból és közmondásokból választunk ki most tizenötöt.

1. Aba nem posztó

Ahhoz, hogy megértsük a szólást, több dologgal is tisztában kell lennünk. Abán itt nem a 4400 lelkes Fejér megyei települést értik, hanem azt durva, festetlen, és emiatt olcsóbb szőrszövet, amelyből egykor a cselédek, szerzetesek, illetve a "közrendűek" ruhái készültek. Erdélyi János ezt így magyarázza az 1851-ben kiadott Magyar közmondások könyvében: "Aba faj, posztó nem. Mikor a faj és nem (species et genus) a tagadó nem (non) szóval köttetnek öszve, az mindig roszat, kevés becsüt jelent a magyar közmondásokban, p. "kása nem étel; egres nem szőlő" stb., mintha mondatnék: a kása rosz étel, az egres rosz szőlő."

2. Annyi köze van hozzá, mint kálomista embernek a szűz Máriához.

Vagyis semennyi. A kálomista, azaz kálvinista (református) egyház tanításai között nem szerepel a szentek vallásos tisztelete, Mária vallásos kultusza, a templomokat sem díszítik szentek szobraival. A kálvinista felekezetűek tehát nem imádkoznak a szentekhez és Szűz Máriához, Jézus anyját ugyanis nem tekintik közbenjárónak, csupán a Megváltó édesanyjának.

3. Bugyli bicska fanyelű, ha elvész is, megkerül.

Világos, mint a nap: rossz pénz nem vész el. Na, de mi az a bugylibicska? Olcsó kis zsebkések, fából készült nyéllel és rendszerint nem a legjobb minőségű fémből kovácsolt pengével. Összecsukva hordták, és a zsebben tárolták, nem a csizmaszárban, mint a komolyabb késeket. Egy alma csutkájának kivágására alkalmas a bugylibicska, de például a hús szeletelésére már nem.

4. Dorongot vetettek eleibe.

Ez azt jelenti, hogy valakit megakadályoznak a céljai elérésében. Mi a dorong? Vastagabb farúd, faág.

5. Disznó orrára arany perec.

Mondhattuk volna azt is, hogy disznók elé hánynak gyöngyöt, azaz arra érdemtelen, értéket nem becsülő ember jut előnyökhöz. Sok disznóval kapcsolatos szólásunk és közmondásunk van.

A történelmi Magyarország területén a sertés a XVI. századig nem volt annyira meghatározó haszonállat, mint például az utóbbi 100 évben. A sertéshús és a zsír dominanciája a török időkben alakult ki, amikor a mindent feldúló oszmán-török csapatok a háziállatok közül csak a sertést hagyták a háznál, mivel a Korán tiltja a fogyasztását.

6. Hajó nyomát keresi a tengeren.

Különösebb magyarázat nem kell hozzá, mindenki tisztában van a víz tulajdonságaival... Ennek a szólásnak a párjai: homokból fon ostort, Dunába hord vizet....

7. Jámbor is napjában hétszer vétkezik.

Jelentése: nincsen teljesen feddhetetlen ember, mindenki követ el hibákat, mindenkinek megvan a maga bűne. A közmondás - a napi hét vétekkel - talán egy bibliai idézet nyomán keletkezhetett. Lukács evangéliumának 17. fejezetében ugyanis ez olvasható: "Ha napjában hétszer vétkezik ellened, de hétszer jön hozzád és azt mondja: Sajnálom, - bocsáss meg neki."

8. Kutya baja, mint a kiséri halottnak.

Mi a szólás alapja? Egy legenda, amely szerint a Kiséren a halottnak hitt ember megmozdult. Kutyás szólásokban is bővelkedik a néphagyomány: "kutyául vagyok", "eben guba", "a kutyafáját", "eb ura fakó". Ennek oka az, hogy a kutyák már a honfoglalás előtt kísérték az állattartással foglalkozó magyar törzseket.

9. Mindegy, ha csákány förgeteg hull is.

A néprajzi források szerint Hódmezővásárhelyről ered ez a szólás, jelentése pedig az, hogy valamit bármi áron, "tűzön, vizen át" is véghezviszünk, nem tántoríthatnak el bennünket a szándékunktól. A förgetegen itt erős vihart értsetek.

10. Ordít, mint a pap kutyája.

Már megint a kutyával példálózunk... Azokra mondják ezt, akik eléggé önhittek, elbizakodottak. Miért ordíthat a pap kutyája? Megteheti. A papoknak, különösen a falubeli papnak, szinte az egyetlen írástudónak mai mértékkel mérve elég nagy hatalma volt, beleszólása a közügyekbe, és mély tisztelet övezte őket.

11. Polcot ígér másnak, holott a kenyérbe alig vágja fogát.

Vagyis: nehezen teljesíthető ígéreteket tesz.

12. Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni.

Vagyis valaki hízelgéssel, ravasz csellel kíván elérni valamit. A róka a kultúránkban, illetve meséinkben gyakran tűnik fel úgy, mint ravasz, a többi állatot rendszeresen átverő figura.

Néhányszor persze a mesehősök segítőiként tűnnek fel a rókák, mint például a szegény legényről és a gazdag legényről szóló történetben: a szegény legény megeteti az éhes, ételért könyörgő rókát, az pedig 3 szőrszálat ad a bundájából, azzal, hogy ha bajba kerül, csak dobja a tűzbe, ő ott terem, és segít a szegény legénynek.

13. Szénáról szalmára

Akkor mondták, ha egy helyzet rosszabbra fordult. A szólás eredete a széna és a szalma közti minőségi különbségből ered. Előbbi az állatok etetésére szolgáló levágott és megszárított fűfélék összefoglaló neve, utóbbi pedig a learatott gabona szára, amelyet még állatok élelmezésére sem használtak, csak alomnak.

14. Úgy szánts, hogy boronálni lehessen.

Ma úgy mondanánk: dolgozz igényesen, hiba nélkül. Dolgozz úgy, hogy a munkádra lehessen alapozni a következő munkafázist. A földművelésben a szántást (a talaj mélyebb átforgatását) követte a boronálás, amely során csak a talaj legfelső rétegeit egyengetik el, teszik porhanyósabbá.

15. Zegernyés időben, zákányos úton, lerifrancolt lóval bajos utazni.

Imádjuk! Pontosan azért, mert szinte magyar-magyar szótár kel a megfejtéséhez. Nézzük csak végig, szóról szóra, mit jelent! A zegernyés idő: hideg, cudar, jellemzően esős vagy havas idő. A zákányos jelentése nyálkás, piszkos lében úszó. A lerifrancolt szó helyett ma azt mondanánk: hullafáradt, lestrapált.

szeretlekmagyarorszag.hu